Időnként az internet kollektíven dönt egy új kifejezésről. Mostanában ez a „main character energy”.
Általában mosollyal mondják. Néha dicséretként. Néha egy kis ugratással, mintha az, hogy önfeledten élvezed az életedet… egy kicsit túl drámai lenne.
De vajon tényleg az?
Talán a main character energy nem arról szól, hogy lassított felvételben dobod a hajad, vagy mintha egy filmzenét követne minden lépésedet. Talán egyszerűen csak arról szól, hogy jelen legyél. Hogy észrevedd, mi okoz örömet. Hogy hagyd magadnak, hogy tényleg élj a jelenben, ne csak végigsöpörj rajta.
Az, hogy te vagy a főszereplő a saját történetedben, nem azt jelenti, hogy azt hiszed, a világ körülötted forog. Egyszerűen azt jelenti, hogy elfogadod: ez a te nézőpontod. És ha így nézed, sokkal kevésbé kínosnak, és sokkal felszabadítóbbnak tűnik.
Gondolj az utolsó alkalomra, amikor beléptél egy helyre, ami újra kíváncsivá tett. Olyan helyre, ahol nem csak nézelődsz, hanem felfedezel. Ez az IKONO mögötti gondolat.
Az IKONO-ban nem kell szerepet játszanod. Nincs „helyes” módja annak, hogy végigsétálj a térben. Csak bolyongsz. Felfedezel. Kinyitsz egy ajtót, csak hogy lásd, mi van mögötte. Egyes szobák nevetésre késztethetnek. Mások elmélkedésre. Egyesek előhozhatják a benned rejlő gyermeket.
Fotózhatsz. Egyszerűen megállhatsz és elmerülhetsz az élményben. A tapasztalat változik attól függően, hogyan lépsz bele, ami nagyon egyszerű módon a main character energy működését jelenti.
Nem hangos. Nem túlzó. Egyszerűen elkötelezett.
Talán az az oka, hogy a kifejezés néha furcsán hangzik, mert megtanították nekünk, hogy ne legyünk túl izgatottak. Hogy ne „csináljunk nagy ügyet” a dolgokból. Hogy úgy viselkedjünk, mintha az, hogy valami megérint vagy örömet okoz, valahogy túl sok lenne.
De mi van, ha nem az?
Mi van, ha az, hogy teljes mértékben élvezel valamit, egy színes szobát, egy meglepő részletet, egy közös nevetést, egyszerűen azt jelenti, hogy részt veszel a saját történetedben?
Nem kell drámai cselekmény. Nem kell nagy beszéd. Néha a főszereplőnek lenni olyan egyszerű, mint eldönteni, hogy valami új helyre lépsz, kíváncsi maradsz, és hagyod, hogy jól érezd magad.
